Az elektromos berendezésekben lévő csatlakoztatások lehetnek oldhatók és oldhatatlanok. Ez utóbbit olyan bekötési helyeken alkalmazzuk, amelyek alapfeltételezés szerint soha nem lesznek megbontva, mert szétszedésük túlságosan problémás és időigényes lenne és az egész berendezés sérülésének veszélyét is magával hordozná.
Oldhatatlan kötések az alkatrészek összeforrasztásával, vagy ritkábban hegesztésével, esetleg azok összetekercselésével jönnek létre.
Az oldható kötéseket ugyanakkor ott használjuk, ahol szükség lehet ugyanazon alkatrészek a többszöri szétszerelésére, kibontására és visszaépítésére. Oldható kötések létrehozásához különböző csatlakozókat alkalmaznak.
Ezeket elterjedten használják a gépjárműiparban, elektrotechnikában, elektronikában és számos egyéb műszaki területen is. A krimpelt kötések előnyei a jó érintkezési paraméter, tartósság, rezgésekkel szembeni ellenállás és egyszerű kivitelezhetőség és végül, az alacsony ár.
Krimpelt kapcsolatokhoz az alábbi alkatrészek alkalmazhatók:
Ezek a kötések akkor töltik be jól funkcióikat, ha a vezeték préselése megfelelő módon van végrehajtva, vagyis ha a kábelér-szálak és az érintkező elemek is tiszták, jól vannak előkészítve, és ha ez utóbbiak jól vannak ráhajlítva a vezetékre megfelelően kiválasztott préselő szerszám segítségével.
Az előkészítés magában foglalja a kábelvég csupaszolását, vagyis a szigetelés egy darabjának eltávolítását oly módon, hogy közben ne változzon az áramot vezető érszálak struktúrája, valamint a helyes kábelkeresztmetszet és típus megválasztását és a hozzájuk illő érintkező tüske, saru típusának és paramétereinek megválasztását is.
Nem lehet krimpelni az egyszálas vezetékeket, erre csak a sokszálas vezetékek alkalmasak.
A kábelstruktúrát meghatározó érszálak száma a lehető legtöbb legyen. Minél több ilyen érszál van és minél vékonyabbak az érszálak, annál elasztikusabb, könnyebben hajlítható lesz a vezeték. Az is lényeges, hogy sok érszál esetén (ún. vékonyszálas sodratoknál), néhány szál sérülése még nem befolyásolja a bekötés paramétereit.
Extrém környezeti körülmények közötti munkáknál érdemes ónozott rézszálakból sodort vezetékeket alkalmazni.
Ezt is nézd meg: Krimpelt kötések
Ezt a rendszer-elem bekötési/csatlakoztatási formát használják az akkumulátorok összeszerelésénél is.
Ezt is nézd meg:
A szétkapcsolási lehetőséggel rendelkező bekötések valamilyen csatlakozóban öltenek formát. Ezekben érintkező elemként a következők fordulhatnak elő:
Csavaros kábelvég szorítóval huzal és érszál fonat is beköthető. Egyszerű és tartós. Leggyakrabban elektrotechnikában és közepes ill. nagy teljesítményű applikációknál használják.
A csatlakozó dugók és aljzatok rendkívül széles termékcsoportot alkotnak, melyekkel gyakorlatilag tetszőleges konfigurációjú kábel-kábel, kábel-lemez csatlakozás valósítható meg.
Rugós kábelvég szorítóval szerelt csatlakozóknál úgy jön létre a bekötés, hogy a csatlakozón lévő furatba be kell dugni a kábelvéget, ahol az mechanikusan rögzül és elektromosan pedig kapcsolódik. Ez a bekötés mód . 0,5 mm2-től 2-4 mm2-ig terjedő átmérőjű huzal ill. sodort érszálas vezetékekhez használható. Elektrotechnikában és elektronikában találkozhatunk velük. Ez a fajta bekötés egyre népszerűbb, mivel tartós és gyorsan létrehozható speciális szerszámok használata nélkül.
Ezt is nézd meg: Oldható kötések
Oldható illetve nem oldható kötésekhez történő vezetékek kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a vezeték típusát, vagyis hogy huzal vagy sodort érszálas kábellel van-e dolgunk. Meghatározó az effektív keresztmetszeti méret is. Érdemes tekintettel lenni a szigetelés minőségére is, vagyis figyelmet fordítani a megengedhető üzemi feszültségre és hőmérsékleti tartományra is. Lényeges lehet az is, hogy hány érszálból áll a sodrat. Az összes felsorolt szempont befolyásolja a bekötés minőségét.